Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br /> Néhany helyen kiszínezve,...
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
Pavlov: Szóval nem történt semmi
2025-07-28 21:55
Fecó1: Nagyon jó sztori! Szívesen olv...
2025-07-28 13:17
laci78: testnevelés érettségi FTW :D
2025-07-23 14:28
Mischu: Szia Anna. Kérlek, vedd fel ve...
2025-07-17 15:40
rpeter: Köszönöm a segítséget, ehhez m...
2025-07-17 15:01
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Híd

Zavaros cseppek felett láttam egy hídat
Karcsú volt és biztató, oly hívogató.
Ködfoszlányban derengett,
Azt hittem, tán megmenthet.

Próbáltam elérni
Próbáltam felérni
De tőle többet nem kérni,
Mint, hogy engem átengedjen.

Átsétálni rajta óvatos léptekkel,
Megcsodálni ívét, igaz szeretettel.
Korlátján kihajolni,pillérét érinteni,
Rábízni életem, remegéssel hinni.

Megnézett magának és büszkén mosolygott,
Honnan is szedhettem én ezt a gondolatot ?
Engem áthidalni lenne az ő feladata,
Nem mondta de hallottam, ez a gondolata.

Sorsomba nyugodva hömpölyögtem tovább.

Apró kavicsot, iszapot hordozott áram,
Hullámokba görnyedt öregedő hátam,
Dallamot csobogtam hosszú éveken át,
A hínár, mint ajándék, volt csak délibáb.

Észre sem vettem, valaki figyel minket,
Fehérlő ormok odafenn pityeregnek.
Olvadó könnyük csurran és cseppen,
Tán bánatom elmosni igyekezetben ?

Nem kell nékem segítség!- zubogtam,
De már saját hangomat sem hallottam.
Jött az áradat, s nem volt megállás,
Sziklák is gördültek, indult az áradás.

Harag és lilán sugárzó őrület közelgett,
Gátat rakni magamnak nem lehetett.
Láttam a véget, mind a pusztulást,
Értelmetlen hangjegy széthullást.

Megöltem volna egy hídat? Nem. Én nem!
Nyomait elmostam, magamban viselem.
Az enyém lett örökre, csak én ölelem,
Ismét boldogan csörgedezem .
Hasonló versek
2986
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
2847
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
További hozzászólások »
Piros Pille ·
Nagyon kifejező vers. A végén sokat gondolkoztam, és még nem fejeztem be......

Átsétálni rajta óvatos léptekkel,
Megcsodálni ívét, igaz szeretettel.
Korlátján kihajolni,pillérét érinteni,
Rábízni életem, remegéssel hinni.

...Apró kavicsot, iszapot hordozott áram,
Hullámokba görnyedt öregedő hátam,
Ezek a sorok gyönyörűek. ...de ezt már mondtam, :)
babuci ·
Tenyleg gyönyörü.

Barnaszem ·
Nagyon gyengét írtál. Sajnálom.

mosogatorongy ·

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: