Hiányzol!

Sajnálom, hogy már nem lehetek veled,
hogy ha baj van, nem foghatom a kezed!
Hiányzik mosolyod, ezernyi csínyed,
Hiányzik a kis elbűvölő lényed.
Rossz, hogy nem lehetek melletted utadon,
Nem nevethetek veled,
Vigasztalhatlak, mikor valami fáj nagyon.
Nem láthatom, mikor először szerelmes leszel,
Nem ölelhetlek, mikor csalódás ér, és
Nem mondhatom, hogy te jobbat érdemelsz…
Megannyi emlék melyben nem leszek benne,
Megannyi öröm, melynek nem lehetek része.
Bárcsak minden újra a régi lehetne,
Ha a sors mindent helyre tehetne.
Hiányzol, és hiányozni fogsz mindig,
Feledni sosem foglak, ha nélküled is kell élni.
Remélem, te sem feledsz hosszú utadon.
Vigyázz, és ne bízz senkiben. Légy bátor, vakmerő,
Kalandor, utazó, és hívő.
Higgy magadban, abban, hogy bármi lehetséges,
Tudom, te képes leszel rá, ez nem kétséges!
Mindig szeretni, és óvni foglak,
Hívj nyugodtan, ha bármi gond van.
Tanulj sokat, de élvezd is az életet,
Ne tégy betarthatatlan ígéretet.
Óvd anyukád, hisz neki csak te vagy,
Vigyázd lépteit, még ha rá mérges is vagy.
Mindig jót akar, csak benne bízhatsz,
Nálam csak ő szerethet jobban.
Emlékezz, és ne feledd,
Van valaki, aki téged mindig szeret.