Úgy érzem ez a pár nap egy örökké valóság,
A szerelem amitől tudom mit jelent a boldogság,
Hiányzol, s nem tudok mit tenni,
Nagyon fáj, de el kell viselni.
Alig várom, hogy újra lássalak,
Téged örökké szívembe zártalak,
Nem tudom elmondani mennyire hiányzol,
Csak azt érzem szívem lassan megőrül a vágytól.
Éjszakánként is mindig rólad álmodom,
S az álmaimba mindig eltűnik a bánatom,
Mikor megfogod a kezem, s csak te és én,
Senki sincs, csak mi ketten a világ közepén.
De mikor felébredek reggel, nem vagy mellettem,
Ilyenkor a boldogságom, bánatomba elfelejtem,
Még mindig, s örökké félek, hogy elvesztelek,
Ez nem igaz, de ha még is tudom majd azt mondod : szerettelek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Metallélek ·
Tetszik a vers, nagyon hasonló az én stílusomhoz.