Nekem minden fáj mit irántad éreztem,
S amit magamtól titokban kérdeztem,
Nem tudom mit higyjek, mi az igazság,
Csak azt várom, jöjjön el a boldogság,
De nem fog menni, míg veled vagyok,
Fáj, éget az érzés, lassan már belehalok,
Mikor azt mondtam szeretlek nem hazudtam,
Szívből jött ez a szó, mert szívem neked adtam,
De félek, nem kellett volna, nem igaz amit mondtál,
Azt mondtad szeretsz, elhittem neked, s hazudtál,
Még mindig szeretlek nem tudom miért,
Ha nem vagy nekem, élnem nincs kiért,
Bolond vagyok, s vak, nem látok a ködtől,
Amit a szerelmem alkotott, rózsaszín felhőkből,
Tudom egyszer elmúlik, de nem akarom
Inkáb szenvedek,s elviselem, várom a halálom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások