Most utoljára lefekszem és kisírom magam
De ezután soha többet nem sírok
Elegem van hogy mindenki engem hibáztat
A Világnak mindennap levelet fogok írni
De én soha nem jövök ki a ketrecemből
Senki nem oldozhat fel a kényszeremből!
Ha lesz elég erőm felállok
S a kezembe veszek egy kardot
Azzal járom tovább a Világot
S ha valaki az utamba áll
A penge a szívébe száll
Harcos vagyok így nincs értelme sírni
Soha többé nem siratok meg senkit
Nem fogom megvárni, ahogy széttiporják a lelkem
Nem fogom megvárni, ahogy lassan kihűl a testem
Harcos vagyok, minden harcban ott vagyok
S ha kell meghalok
A csatatéren vesztem életem
De senki nem sirít meg engem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások