Harc

Senki sem állhat az utamba!
mondom, s belefulladok saját mocskomba,
magamnak árthatok, mástól elvárok
nem hagyom hogy keresztbetegyenek, kivárok.
Számat kitátom, mondom, senki sem hallgat,
ez a sorsom.
Nem érdekel, ki mit gondol,
magamét akkor is megmondom.
Kuzdok sorssal, emberekkel,
másik felemmel, befásult kozhelyekkel.
megmutatom tudok más lenni.
Mindenki elvárja, bele van vájva
igát nemtolom, inkább legyek árva.
megszokást elvetem, magamat ki nem nevetem.
Te még is ezt teszed,
hallom,de szavad ne feledd!!
Lehet még fogsz rám felnézni,
csak bárgyú mosollyal tomjénezni.
Csak akkor ez már engem nem fog érdekelni