Hangtalanul

Hiábavaló remények
szárnyán szállva egy érzés
Rámtalál, magával ragad-
de a szelíd kétkedés
mindent romba dönt.

Vágyak, képek
sokasága táncot jár
szemem előtt s mint
vakító fénysugár
Álmokat ígér.

Tündérmese rózsaszín köd
lepleként borul rám,
kétség gyötör- de
hiába mondanám
Nem hallja senki sem..

Magány kísér a
kósza ábrándok útján,
Elérni a lehetetlent-
kezeimet nyújtván
csak az ürességet markolom.

Lángoló érzések-
csalóka vágy,
könnyek ezrei
szívemben lágy
folyamként hömpölyögnek hangtalanul..

2003.