Temető falán repkény kúszik
életutakat hajózik
régvolt mosolyokat
öleléseket szalad.
Reszket a napnak szép karja
ölelve megsimogatja
a fagyott sírhantokat.
Még a gyertyák is sírnak
jajgatnak a csillagok
a hold ezüstje kiborul
értük fújnak a szelek
halottak napján múltunk megremeg.
Kezed imádságra kulcsolod,
koszorúdat sírra rakod,
ahány virág a hantokra kerül
az égen annyi angyal hegedül
pereg a sosem álló idő homokja
oda fönt Isten birodalma van
ahol együtt leszünk majd újra.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Halottakra emlékezve
Hasonló versek
A szeretet ünnepe!
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
A karácsony a kedvenc ünnepem,
Ilyenkor mindig kalácsot eszem.
A fa alatt sok-sok ajándék van,
Ami azt jelenti, karácsonyon van...
Ilyenkor mindig kalácsot eszem.
A fa alatt sok-sok ajándék van,
Ami azt jelenti, karácsonyon van...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Marokfegyver ·
Ha megengedsz egy 2. TETSZETT-et, máris nyomom!
SeaMiller ·
Köszi mindkettőtöknek.
SeaMiller ·
Köszi.:)