Temető falán repkény kúszik
életutakat hajózik
régvolt mosolyokat
öleléseket szalad.
Reszket a napnak szép karja
ölelve megsimogatja
a fagyott sírhantokat.
Még a gyertyák is sírnak
jajgatnak a csillagok
a hold ezüstje kiborul
értük fújnak a szelek
halottak napján múltunk megremeg.
Kezed imádságra kulcsolod,
koszorúdat sírra rakod,
ahány virág a hantokra kerül
az égen annyi angyal hegedül
pereg a sosem álló idő homokja
oda fönt Isten birodalma van
ahol együtt leszünk majd újra.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Halottakra emlékezve
Hasonló versek
Jön a Karácsony,
Hullik a hó,
Isten becsomagolta a könnyeket!
S ha ennek vége,
Jaj, de jó!
Felgyújtom az összes könyvemet...
Hullik a hó,
Isten becsomagolta a könnyeket!
S ha ennek vége,
Jaj, de jó!
Felgyújtom az összes könyvemet...
A szeretet ünnepe!
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Marokfegyver ·
Ha megengedsz egy 2. TETSZETT-et, máris nyomom!
SeaMiller ·
Köszi mindkettőtöknek.
SeaMiller ·
Köszi.:)