A vonat ablakában állok egyedül,
arcomat vagdossa a hideg,
a sötétben mardosnak érzelmeim,
amikor egy könnycsepp arcomon lepereg.
Egyedül vagyok én,
egyedül a világ ellenségeként,
hiába hiszek,hiába küzdök,
nem lelem helyemet,nem menekülök.
De nem adhatom fel,
engem nem tiporhatnak el,
igaz hogy nagyon egyedül vagyok,
de továbbra is hinnem kell.
Ezt a világot elfogadni,
nem fogom én soha,
még ha minden nap megaláznak,ha sírva alszom is el,
amég élek nem adom fel !
2004.X.30.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
carie7 ·
9-9 Carie jó a vers és jól fogtad meg a témáját, egy két helyen döccen, ezért nem 10-es.