Mikor elmész, elnémulnak a madarak,
nem nyílnak virágok a fa alatt.
Lehull a levél, új rügy sem fakad,
mert elkerülik a napsugarak.
Mikor elmész, elhalnak a szellők,
s gyászlepellé változnak a felhők.
Megeresztik keserű könnyüket,
s elkezdődik a gyászos szüret:
Lehull a remény a gyenge ágról,
összetört szívem kicsiny sarkáról.
Lehull az öröm, lehull az élet,
amikor látlak elmenni téged.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Bogyó ·
Hát ez nagyon tetszik :) ügyes vagy,így tovább!