A homály elmossa könnyem,
Szél tépdesi szívem,
Lelkem csendesen tűri,
Mert a bánat hangom elűzi.
Egy érzés torkom fojtja,
Lelkemből vércseppeim ontja,
Láncra ver, földre taszít,
S kínzó tőrrel szívembe hasít.
Szívem nem dobban többé,
Lélegzetem sem válik köddé,
Szemem világa előttem eltűnik,
Arcomra ezer meg ezer könny gyűlik.
Végleg becsukódik szemem,
S testem meg sem rezzen,
A halál szemem csókkal bezárta,
S a pokol kapuját lelkemnek kitárta...
(2007.03.26.)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások