Visszatér egy szó,
A hétköznapokból.
A csendes szellő száll,
Az erdei lombok alól.
Már nincs sok csillag
Fenn az égen,
Csak egy-egy vándorol.
Fények futnak
Az ablakokba.
Mikor a kedvesem
Átkarol.
A harmatos cseppek
Legördülnek,
Az ablakom falán,
De érzem azt, hogy
Nem engedlek,
Soha-soha már!
Szeretem látni a szemed,
Mikor kedvesen néz rám.
Szeretem hallani hangod,
Mikor kedves én hozzám.
Szeretem mikor két karomba,
Olyan lassan meg-megbújva,
Odaérsz hozzám.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
laci78:
nem semmi lett megint! Jöhet a...
2025-05-13 15:23
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?