Visszatér egy szó,
A hétköznapokból.
A csendes szellő száll,
Az erdei lombok alól.
Már nincs sok csillag
Fenn az égen,
Csak egy-egy vándorol.
Fények futnak
Az ablakokba.
Mikor a kedvesem
Átkarol.
A harmatos cseppek
Legördülnek,
Az ablakom falán,
De érzem azt, hogy
Nem engedlek,
Soha-soha már!
Szeretem látni a szemed,
Mikor kedvesen néz rám.
Szeretem hallani hangod,
Mikor kedves én hozzám.
Szeretem mikor két karomba,
Olyan lassan meg-megbújva,
Odaérsz hozzám.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?