Elhagytál, mert másat szeretsz,
Elhagytad a szerelmedet.
Mert ki téged tényleg imád,
Csak Én vagyok az, senki más.
Eldobtál, mint a rossz rongyot,
Nem bántad: szerelmes vagyok.
Nem gondoltad, hogy mit érzek,
S hogy legbelül mennyit érek.
Megbolondítottál engem,
Simogatást adtál nekem.
Szép bájosan rám nevettél,
Majd könnyedén elfeledtél.
Most már késő panaszkodnom,
Bár még jó nagy a bánatom.
Téged szépen kihasználnak,
Azután meg eljátszanak.
Most eljött válásunknak ideje,
Fáj, de nincs mit tenni, vége.
Nem látjuk már egymást többé,
S kapcsolatunk ily véget ért.
El kell téged felejtenem.
Hisz a csatát elvesztettem.
Valamikor majd csak jobb lesz…
Búcsúzóul: Isten veled!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Hozzászólások