Fájdalom

Az élet nem más mint egy átok,
Érzem, hogy én is a pokolban járok,
A gyűlölet emészt fájdalmasan
S a halál elvisz szépen lassan

Miért létezek? Minek vagyok?
Minek legyek? Inkább meghalok!
Véget vetek az életemnek most
S végre miattam te is sírni fogsz,

S végre te is érzed, hogy a pokolban jársz,
És te vagy az ördög, nem vagy más,
De mit tettél velem?
Csak nézz rám!

Most eldobom életem,
Hogy neked jó legyen,
A kezemben van már a kés
De mi az ott az arcodon..........?

Talán félsz?
Mi az?
Miért állsz ott némán?
Szólalj már meg, ne csak bámulj énrám!

Hisz az ördög vagy te, nem angyal, ezt fogadd el!
S a lelkem miattad már a halállal üzletel
Hirtelen a földre borulok,
S te csak most látod igazán ki vagyok

A kést megforgatom mégegyszer szívemben,
S elindulok végre a túlvilágra csendesen,
Te most a vérbe kuporodsz,
És ott vagy mellettm

De mostmár késő!
Nem ölelhetsz mást, csak meggyötört holttestem!