Nem mondtam el sok mindent,
De volt elég szó, mi engem kifejez,
Ha megkérdeznék, mi voltunk mi,
Csak annyit mondanék: ezt nem tudja senki.
Volt és van elég szó, mit mondhatok,
Miattad élek és virulok,
Segíts abban, hogy könnyebb legyen feledni,
Akárhogy lesz, nem akarlak kitörölni!
Előttünk az idő, mögöttünk a jövő,
Tudni fogjuk, mikor itt a mi időnk,
Az alapokat, ahogy kellett, leraktuk,
Egymásnak ezért örökre megmaradunk.
Köszönöm, hogy vagy nekem,
Köszönöm, hogy egy kicsit is szerettél,
Köszönöm, hogy nem egyből feledtél,
Köszönöm, hogy szívedben hordozol engem.
Nem baj, hogy most így alakult,
Van ez így. Szobámba így is besüt a Hold.
Nem lesz több Holdam, talán csak csillagok,
De nekik úgy, mint neked ragyogtam, nem fogok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Megint az az érzésem, mint annyi versnél, hogy ez egy csöppet sem egész, csak egymásra pakolt gondolatok halmaza. Több vers összegyúrva.
:grinning: