Százszorszép nyílik a kertben
És reggelente még nincs dér.
Tobzódik a fű a zöldben.
Pedig maholnap itt a tél.
A fákról a levelek már
Lehulltak régen. Valami
Ösztön lehet nekik csupán,
Mert nem kényszerít búcsúzni
Még az idő. Elhúzódott
Nyara a vénasszonyoknak.
Most félnek talán, mert kopott
Szívvel most sokan meghalnak.
Ez volt a búcsú - hosszú bál;
A hattyúdal nem lángoló,
Nem volt rőt, nem volt szép. Csak vár,
Hogy lehulljon az első hó,
Mely mint koporsófedél lesz
E szürke ősznek múlása.
A langy enyhre hideget tesz
És fagy-gyászt hoz a világra.
Csak a varjak lesznek mégis vígak.
Mint holt emberi lelkek - ők szállnak.
Át a szúrós, szürke ködön, tovább!
Éjen, napon át. Csak egyre tovább.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások