Érzés

Lángol bennem a vágy,
Hogy valakit megöljek,
S halljam hangját,
Ami már nehézkes.

Lassan ér véget élete,
Melyet nem kap vissza soha.
Hiába sít mindenki érte,
Nem hallja már a sohajt!

Potyognak a könnyek,
Aminek semmi értelme,
Hiszen a halott nem kell fel,
És a sírók sem nyugszanak meg.

Bármit tehetnek ellene,
A haláltól nem kapják
Vissza kit ő elvett.
S csak a testét látják,

Ami a föld mélyén
Eltemetve él tovább.
Csak emlékeznek rá,
Lelkük legmélyén.