Várok, várok.
De mégis Kire?
Választ várok,
De mégis mire?
Várom azt a percet,
Mikor minden rendre kész.
Az életben egy olyan lépést teszek,
Mi végre értelemre tér.
Állok az utcán,
Nézek ki a fejemből.
De csak rohanó embereket látok,
Kik sietnek a tömegből.
Nem értem mi dolguk,
Mért sietnek ennyire.
De ez nem az én gondom,
Nem tudjuk hová kell mennie.
Lehet, hogy sürgős,
Nem mindennapi dolog.
Vagy talán megint késnek,
És félnek, hogy a főnök kirúg?
Fontos ember sok van.
Talán mindenki az.
Vagyis mindenki,
Még ha csak valakinek is az.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások