Én vagyok a kezdet
És én vagyok a vég
Én vagyok az,
akire várnod kell még
Én vagyok a gyógyszer
És én vagyok a méreg
Én vagyok, ki megsegít
S kitől a halált kéred
Én vagyok a víz
És én vagyok a tűz
Ki magához hív
s végül messze űz
Én vagyok az öröm
És én vagyok a bánat
Én vagyok az,
Ki megpihen nálad
Én vagyok az élet
És én vagyok a halál
Én vagyok a végzet
Ki végül rád talál
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2023-12-03
|
Horror
Nedves volt, bár leginkább az izzadtságtól. Rutinosan kezdtem nyalni. Emlékeztem rá, hogy...
2023-11-21
|
Horror
A lábaim ösztönösen felemelkednek és szétnyílnak neki. A hímvesszője visszatér az őt megillető...
2023-11-14
|
Horror
A lány elkapta a tekintetét és a nő felé fordulva, arcát annak mellkasának nyomva esdekelni...
2023-11-09
|
Novella
Budapest a magyar hon fővárosa. A vén folyó a Duna amin télen sokan görkorcsolyáznak az ország...
2023-11-09
|
Novella
Tücsök nyájak ciripeltek a fűben, a színes faleveleket fújta a Déli szél. Malter, a lótetű...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Hozzászólások
Ügyes.
Mindezekkel együtt tetszett!