Belülről ordító szavakkal kérdeztem
Úgy válaszolsz, mint aki nem is ismer engem.
Idegen lettem számodra
más zár már téged karjába
Más ölel át, s ez nyomorba dönt
a tudat, hogy te meg én elváltunk.
Soha nem gondoltam volna, hogy
az aki annyira szeretett
most mást szeret
és, hogy engem valaha is elfelejt.
Nincs mondat, tett, ember
ki miatt téged elfelejtenélek
Hisz te jelented számomra az életet
Nélküled én semmi vagyok,
mint fa gyökér nélkül,
csak látszat, hogy él,
de belülről rég halott már.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Marokfegyver ·
Ha szépen kérlek, írsz valami vidámabbat? Ez is tetszett, de jobb lenne, ha mosolyognál a versen keresztül!
szerenella ·
Egy vers, ami nem vers, de fontosabbak az érzelmek, tetszett, gratula! :innocent: :heart:
NikiNikolaTóth ·
Köszönöm :) és igyekszem vidám verseket is írni :)