Életemnek értelmet adtál

Nagyon hálás vagyok neked, Szívem,
Te virágoztad fel az életem.
Azt hittem már senki sem menthet meg,
Csak egyvalaki, kinek neve: végzet.

Boldog vagyok már a gondolattól,
Hogy kedves mosolyod csak nekem szólt.
Vérző ajkaim már szinte égtek
A vágytól: úgy akarlak téged!

Most is hevesebben ver a szívem,
Jaj, bárcsak ittlennél, Szerelmem!
Már szinte számlálom a perceket,
Mikor lehetek már újra veled.

Szerepelsz szinte minden álmomban,
Oh, meddig? Miért nem a valóságban?
Senki se tudna olyan boldoggá tenni
Mint te; bár tudom, nehéz észrevenni.

Amit ebben a pillanatban érzek:
Testem, s lelkem odaadnám érted.
Arcomon azóta egy könnycsepp sem folyt,
Mióta láttam arcodon a mosolyt.

Minden vágyam: boldoggá tegyelek.
Értsd meg végre, hogy téged szeretlek!
Sötét életemnek értelmet adtál,
Bár szeretnél, és soha el nem hagynál…