Szemeiben az óceán minden tisztasága,
Felhőtlen éji égen csillagok ragyogása,
Ezer izzó szikrát vet rám,
Mely szívemet fellobbantá.
Ha belenézek e kékségbe,
Teljesen elgyengülük tőle.
Belemerülök a boldogságba,
Mit édes szerelme felém áraszt.
Az életem nélküle nem érne semmit,
Csak szenvednék magányban a sírig.
Így hát rá emelem tekintetem,
Telve vággyal, szerelemmel.
Úgy sóvárgok csókjáért, mint éhes macska a tejért,
Úgy kvívánom ölelését,
Mint ijedt gyermek anyjáét.
Minden percben hiányzik, ha nincs velem,
Az idő, mit mellettem tölt, kincs nekem.
Törékeny szívem kezébe adom,
Hogy össze ne törje, vigyázzon nagyon!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások