Elég

Testemre fess kéjpárát, csillogót!
Vagy édes sóhajaim tán füledre nem valók?
Forró bőröm hagyod inkább csókolatlan,
de magadhoz láncolnál holtodiglan...

Érezni akarlak,
utánad nemcsak vágyni tovább!
Őrület ez a játék -
veled fekszem, emlékeddel ébredek,
a saját életemben tévelygek.
A játékod veszélyes -
végre megkapni akarlak!
Tépni, karmolni, összeolvadni,
hogy feledni tudjalak.

Csókolj hát harapva-hörögve,
izzunk együtt őrjöngve,
míg kéj-hullámok ringatva ölelnek,
s pihegve csitítom őrült szívem.

Hallgattam már eleget szavaid sorát,
menekülnék karjaidba vagy tovább.
Válassz, elég a játékból!
Elég lesz belőled is, vigyázz!