El nem eresztelek, csak fogom a kezed...

El nem eresztelek csak fogom a kezed:
Csak ma érzem azt, amit máskor soha, szívemben az öröm és a szomorúság egybeforrt.
Édes szerelmem érzelmeit érzem szívemben, mint ha lelkünk, s szívünk együtt dobbanna.
Minden pillanat mit vele töltök egy újabb év, egy újabb éve egy remény, az a remény, meddig bírom még. Fogom a kezed s el nem eresztelek, mert csak te létezel számomra ebben a világban, senki más, s az égen a csillagok este csak neked táncolnak és énekelnek. Szeretlek ez az a szó mellyel irántad érzek, s el nem eresztelek, csak fogom a kezed. Mosolyod csillogása és szépsége szívembe melegséget áraszt, kedvességed s édességed mindig meg marad, ha velem maradsz. Minden pillanat veled öröm, mert fogom a kezed, és veled örülök. Gyönyörű hangod minden egyes vonása dallam az én fülemnek, szépséged csillogása számomra mámor és ítélet. Fogom kezed és el nem eresztelek, míg végsőkbe lépek, s a paradicsomba jutok véled. Életem egy álom veled, csak kísérlek és fogom a kezed, ajkad érzékenységét érzem, s csókolásod édes ízét. Fölkelni soha nem akarok, mert csak te vagy nekem, életem fele csak olyan dolog, ami te lehetsz; a gyönyörű tisztás tükör tiszta szépségében, boltok tükrében, emberek szemében, s a dér megfagyott csillogásában látlak napokon keresztül téged. Foglak s el nem eresztelek, mert minden elengedett pillanat egy élet s minden élet egy újabb vétek. Szeretlek örökké, és nem engedlek féltésem alól soha, mert veled szeretnék lenni holtan és holtodiglan.

DW:(Papi Krisztián Bertalan - 2006. 12. 12)