Naplóm lapjai múltam titkait örzik.
meggyötört lelkem segélykiáltásait,
boldogságom, szenvedéseim árnyalatait.
Éjjelenként, mikor gyötör az álmatlanság
fekszem a sötétben a plafont bámulva
egy kérdés nyugtalanít: Vajon meddig
kísért még a múlt folytogató démona?
Összeszorul a torkom, sírással küszködöm.
Hiába zártam le, ami volt, nem nézek vissza.
Valahogy mindig belém hasít, elbizonytalanít.
Mivan, ha megint csak szenvedés az, ami vár?
Még egy szívtörést nem bírok ki már.
Lelkem megtört, fellélegzésért sóvárog,
naplómban új fejezetet nyitok.
Rettegek, nehogy rossz lépést tegyek.
Meg kell próbálnom, nincs veszteni valóm.
Remélve lépek az új ösvényre, ez új lehetőség,
talán most majd boldogabb részhez ér életem meséje.
Talán megérte minden eddigi szenvedésem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Ezért tetszett.