Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Norbi.79: Elnézést de nem tudom hogy sik...
2026-05-13 18:23
Gábor Szilágyi: Lesz folytatása?
2026-05-08 19:50
Nagymakkos: Fosva okádás az egész
2026-05-06 11:50
CRonaldo: Várom a folytatásokat!
2026-05-05 13:22
wisnia: Elmegy egynek.
2026-05-04 09:40
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Egy új fejezet

Naplóm lapjai múltam titkait örzik.
meggyötört lelkem segélykiáltásait,
boldogságom, szenvedéseim árnyalatait.
Éjjelenként, mikor gyötör az álmatlanság 
fekszem a sötétben a plafont bámulva
egy kérdés nyugtalanít: Vajon meddig 
kísért még a múlt folytogató démona?
Összeszorul a torkom, sírással küszködöm.
Hiába zártam le, ami volt, nem nézek vissza.



Valahogy mindig belém hasít, elbizonytalanít.
Mivan, ha megint csak szenvedés az, ami vár?
Még egy szívtörést nem bírok ki már.
Lelkem megtört, fellélegzésért sóvárog,
naplómban új fejezetet nyitok.
Rettegek, nehogy rossz lépést tegyek.
Meg kell próbálnom, nincs veszteni valóm.
Remélve lépek az új ösvényre, ez új lehetőség, 
talán most majd boldogabb részhez ér életem meséje.
Talán megérte minden eddigi szenvedésem.
Hasonló versek
2905
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
3315
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
Marokfegyver ·
A korábbi műveidhez képest igen összeszedett, s bár távolról sem tökéletes, de úgy gondolom, sikerült kiírnod magadból - mint naplóba - a fejezetet, az olvasók pedig megértik és átérzik.
Ezért tetszett.

D.S. ·
Nekem is tetszett.

artemyss ·
Tényleg ez az eddigi legjobb. Átéreztem, veled éltem végig a sorokban a bizonytalanságot, a szenvedést, a halvány remény ígéretét. Köszönöm, hogy olvashattam. Csak így tovább!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: