Egy csepp lélek, mi bennem még megmaradt,
A testem egy hatalmas sárba ragadt.
Sárba, honnan szabadulni nem tudok,
Húznak vissza erős, démoni karok.
Férgek, mérgek rágják, tépik szét testemet,
Menekülni próbálok, de tőlük azt nem lehet.
Van aki engem megtalál? Nem hiszem,
Hiába kiáltok nem hall senki sem.
Senki nem ismeri ezt a titkos nyelvet,
Melyen a szenvedők segítséget kérnek.
Sűrű sötétség veszi körül a teret,
A lég keserű, csak fulladozni lehet.
Fuldoklom ebben az érzéketlen világban,
Gyakran nem értem mit, és miért csinálnak.
Minden csak önzés, irigység és érdek,
Senkiben nem bízhatsz, hazugságban élnek.
S ha nem is csak egy perc az élet?
Hanem nagyon hosszú, végtelen évek?
A saramból szabadulni nem fogok,
Csak ha már a földben, a síromban nyugszok.