Egy nagyon édes emlék

Emlékszem még arra, mikor merengve gondoltam rád.
Egész testem beleremegett, mikor csak egy szót szóltál.
Szívem lángolt, arcom kipirult,
Féltem még tőled, de valami vonzzott irdatlanul.

Emlékszem az első találkozásra,
Az első nevetésre, az első szóváltásra.
AZ első ölelések, az első kézfogás,
Szíembe vannak vésve, ez nem vitás.

És emlékszem arra a nyárra,
Aminek már nem lesz párja.
Olyan nyár az életben csak egyszer adatik,
Örülök, hogy veled történt, lelkemben örökre bent lakik.

Hiába akarnám visszahozni, többé már nem lehet,
De szívemben nem találsz ennél nemesebb helyet:
Emlék vagy, egy nagyon édes emlék.
Nem foglak elfeledni, bennem örökkön élsz.