Hamvas bőröd melegéért, illatod aromájáért
a múltba is vissza, vissza járnék
játszanék térrel és idővel,
boldogsággal, a szerelemmel
Hajtod lelkem az őrület felé
mint az éjszakát kergető fény,
édes melegséggel űzöl engem
a végtelen üresség felé
Védekezni ellened nem lehet,
áttetsző vagy mint a lehellet
úgy suhansz át rajtam mint
a szellő ami nem áll meg.
Őrűlt szemeid jéghidegek, de mégis
izzó kínnal lassan égetnek.
forró ajkad ízére alig emlékszem,
megcsókolnám, de ők óva intenek.
Én álmodozó vagyok, te játékos kedvű,
én nehéz ólom, te könnyed pihe
én szilárd, te folyékony szerű
nincs még egy olyan őrűlt mint te
Zúgó üstökösként menekülök, míg
forró ragyogásod el nem ér végleg
s nem marad belőlem más csak
amiből lettem, anyag, parányi porszem.
Hamvas bőröd melegéért, illatod aromájáért
a múltba is vissza, vissza járnék
játszanék térrel és idővel,
boldogsággal, a szerelemmel
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2024-11-06
|
Sci-fi
Az ősi idegenek elmélet szerint sok ezer évvel ezelőtt okos földönkívüliek látogattak a bolygóra...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...