Sarokba szorít egy alak,
kezében fegyver, elsüti azt.
A golyó belémfúródik mélyen,
szívemhez kapok, nedvességet érzek.
A fájdalom végigjárja testem,
tekintetem az ellenség arcára téved.
Látom két dühtől csillogó szemét,
majd megdermed, ahogy ő is az enyémbe néz.
Leroskadok a földre véres kezemmel,
érzem, ahogy szétáramlik bennem a félelem.
"Itt a vég, számodra nincs több remény",
suttogja egy hang lelkem legmélyén.
Majd hirtelen sötétség, szomorú dallam,
sírást hallok, s halk szavakat.
Magamhoz térek, körülöttem emberek,
ők azok kik zokognak, lehajtott fejjel.
Megfordulok, egy sírt veszek észre,
földbe gyökerezik a lábam, ahogy ránézek.
A nevem virít ott tisztán a kövön,
végiggurul az arcomon sok ezer könny.
A tömeg közben szétszéled, az eső elered,
egy árnyék lép hozzám, s megfogja a kezem.
Erre a nyakába kapaszkodok jó erősen,
s ő azt suttogja: "Most már minden renben lesz."
2006.08.23.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
Nagyon jó versded! Nagyon megfogott! :grinning: