Mondd, miért szeretlek annyira,
Mint ragyogó csillagokat
Az éj bársonya,
A hajnalig sötétlő éjszaka?
Nem tudok megválni mosolyodtól,
Ahogyan a fickándozó hal a folyótól,
Mint botladozó kiscsikó a mamájától,
S a nyári forróság a zivatartól.
Remélem, ez az érzés nem hagy el,
S a könnyfakasztó bánat nem jön el,
És remélem szeretsz, míg fontos nekem
Ez a hirtelen jött forró érzelem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
2025-09-06
|
Történetek
Anna lassan lépett be a meleg, gyertyafényes szobába.<br />
A lágy zene, a levendula illata...
2025-08-23
|
Horror
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...