Egy barna hajú lány!!

Ha majd egyszer évek múltán felnőtt fiú leszel,
Üldögélsz a kályha mellett, s emlékezel.
Felcsillan egy régi érzés, hogy egy lány szeretett.
Bár akkor nejed és gyermekeid is lesznek már,
Mégis mindig előtted lesz egy barna hajú lány.
Kinézel majd az ablakon, s nézed a kék eget,
S nem látsz benne semmi mást, csak két könnyes szemet.
Ekkor a gyönyörű múltra gondolnod sem kell, mert az emlékek csak jönnek és sohasem hagynak el.
Majd feleségedre nézel, s érzed, hogy szereted, de érzed, hogy nem ő az igazi egyetlen szerelmed.
Hiába van nejed, házad, sok gyereked,
Mindig érezni fogod volt ki jobban szeretett.
Nem tudod elkergetni fejedből a régi szép időket,
Nem tudod elzavarni a velem töltött perceket,
Mert Én ott leszek mindig álmatlan éjszakádban.
Füledbe cseng majd egy szó: "SZERETLEK"!
Ekkor majd szemedből ejtesz 1-2 könnycseppet,
S kimondod hangosan: Szeretlek nagyon szeretlek!
Nejed majd boldog lesz, s megcsókolja szádat,
Mert azt hiszi, ő az egyetlen szerelmed e világon.
Te is megcsókolod gyermekeid anyját,
S mögötte látod ajkát keservesen sírni,
S úgy érzed szeretnéd rögtön megcsókolni,
De ez a lány már csak emlék lesz csupán,
S nem látsz mást, csak a szoba kopott falát.
Minden tárgyban, s cselekményben őt látod majd.
A sok szép emlék nem hagy majd aludni.
Egy napon majd úgy érzed, hogy nem bírod tovább
Látni igen látni akarod azt a barna hajú lányt!