Átadtam neked egy virágot,
s köszönöm neked a világot,
köszönöm neked, hogy élek,
mert az életet te adtad nékem.
Egyszer majd talán enyém is lesz az a nap,
mi egy anya élete végéig az övé marad,
hisz azóta, hogy gyermekét világra hozta,
őérte él, őt gondozza, óvja,
s mindezt a gyermek soha de soha,
bármeddig élne, nem viszonozhatja.
S bár minden évben egy vasárnap
megadni próbálja,
azt, amit kapott,
de minden hiába.
Azt hiszem, virágot adhatnék bármennyit,
mellé ajándékot, de egyik sem ér annyit,
mint az, hogy elmondjam e napon néked,
hogy mennyire szeretlek én téged.
Hisz nem lehet értékben mérni a szeretetet,
de viszonozhatom, ha látod,
hogy gyermeked is szeret.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások