Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A Szibülla Könyvének eltitkolt sorai és egy ősi, véres tőr a főhős családi múltjának legmélyebb,...
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br /> Néhany helyen kiszínezve,...
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
Friss hozzászólások
BURGONYA: EMBER GYENGE VAGY, CSAK EGY BO...
2025-08-23 14:35
2025-08-14 15:06
HentaiG: Akkor a továbbiakban messze ke...
2025-08-11 19:31
laci78: inkább Zuzu Petals-os, mint jó...
2025-08-10 08:54
HentaiG: Sajnálhatod, a maradék két har...
2025-08-09 12:12
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Devastator

Távol ettől a világtól, egy más dimenzióban,
otthonától kétezer fényévre,
vigyázva a hitet, egy küldetésért harcol,
de egyedül van a lelke.

Mint egy törvényen kívüli, szabadságért harcol,
legyőzve az ellenség hadait,
akármi történik, mindent lát,
ébren őrzi a hívei álmait.

Ő a Devastator, ő a felszabadító,
küzd a jogokért, szemben a mohósággal.
Ő a Devastator, ő a mindent-győző,
harcol a szabad elméért a korlátokkal.

A sötétséget figyelve meglepi a gonoszt,
magasra emelve szelleme.
A halottak miatt e hely veszedelmes,
veszélyes hazugság az élete.

Bár távol van ő, mégis vigyáz Rád,
ha elesnél is, ő felkarol.
Tűzviharral pusztítja ellenségeit,
minden bűnös meglakol.

Ő a Devastator, a féktelen pusztító,
megtisztítja a lelkünket.
Mohóság, kapzsiság, elnyomottság,
mindent porrá éget.

Az időnk egyre fogy, a világ elpusztul,
senki nem marad meg.
De ő sosem halhat, sosem veszhet,
a Devastator védi a hitet.
Hasonló versek
2965
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
2429
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: