Aranyló délutáni napsugár,
Szűrődik be az ablakon át.
Lágyan símítja arcomat,
Épp úgy, ahogy Te szoktad.
Még magamon érzem illatod,
S folyton várom a pillanatot,
Mikor ismét magamhoz ölelhetlek,
S arcom göndör fürtjeidbe temethetem.
Mélyen szívhatom magamba illatod,
Hallhatom édes hangod,
Érezhetem bőröd selymét,
S csodálhatom lelked tükrét.
Ébren is Rólad álmodom.
Egybefolynak éjjek s nappalok.
Nem létezik már számomra más,
Neked szól e vallomás.
/2007.02.12./
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások