Hatalmába kerít a hideg,
Átkarol a szél,
De én mégsem fázom,
Mert szívemben szíved tüze él.
Este van,
Sötétség alszik az utcákon,
Egyedül sétálok,
Amikor arcodat meglátom.
Egymásra nézünk,
Megszűnik a hideg,
Olvadni kezd,
A fagyos tekintet.
Nem szólunk egy szót sem,
Te maradsz, én tovább megyek,
Mintha idegenek lennénk,
Mások semmit nem sejtenek.
Magam mögött hagylak,
Mert nincs szükséged rám,
Mégis mikor hátranézek,
Tekinteted visszavár.
Elmegyek szótlan,
Tovább sétálok,
Majd rámtör egy érzés,
S hirtelen megállok.
Sietek vissza,
Hogy utoljára lássalak,
De minden hiába,
Már elnyeltek a sötét falak.
Lehajott fejjel indulok el,
Csak visz az utam,a szél ölel,
Kihűl a szívem,gyenge mindenem,
Fáj h nem te szorítod a kezem.
2004.XII.05.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?