Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Takard el szemed, s lásd az időt a messze<br /> kipárolgó leheletet.
Teljesen odaadta magát és a dolog beválni látszott. Egy hímvessző megosztása egy másik nővel...
Csak azt akarta, hogy meglássa a napfényt.
Majd egyszer, elég erősnek érzitek magatokat, hogy bábutok megmérettessen, és patkolatlan...
Aki már járt Vácon tudja jól, hogy nagy kultusza van a Váci kívánságteljesítő halnak. A gyönyörű...
Friss hozzászólások
Pavlov: Nagyszerű paródia! Lehet, hogy...
2021-06-17 15:06
Pavlov: Igen
2021-06-14 20:48
danisenzavestito: Gyakrabban kéne jönnöm olvasga...
2021-06-14 16:54
BURGONYA: AMINEK EGYÉBKÉNT VAN VALAMI ÉR...
2021-06-14 01:24
Pavlov: Ez a helyesírás borzasztó, olv...
2021-06-13 18:58
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

CF43F És ahogy én...

A vonat ajtaján keresztül nézlek,
mosolyogsz, integetsz,
mint talán még sosem.
Kezeddel rajzolsz
el nem múló időt,
a mát, s az együtt töltött éveket.
Húznánk a percet,
hogy ne induljon még a szerelvény,
az út mely tőled messze visz,
s nem tudni, mikor fordul újra feléd.

Nem volt forralt bor,
tarka naplemente,
nem koccintottunk a boldog új évre,
mégis
minden benne volt a csendes percekben,
Karácsony-várás,
köd a folyó felett,
a gát, hol annyiszor sétálsz nélkülem,
cigifüstként szálló álmaink,
a tudás, hogy jöhet bármi,
mi összetartozunk,
hogy milyen sok,
s milyen üres-kevés,
mit egymásnak jelentünk.

Állsz és integetsz,
nem törődsz vele,
hogy mit látnak meg az ismerőseid,
pedig tudom, integetni nem szeretsz.

Indul a vonat,
lassan lépdelsz elfele,
léptenként fordulsz vissza,
mint ki az időt fordítaná,
de nem lehet…

Ahogy lépdelsz,
lépted karácsonyi dalt idéz,
tisztát, kedveset,
járásod táncol szememben,
mint egy angyalé.
E dal legyen mindig velem,
míg sorsunk össze nem vezet.
Hasonló versek
2023
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
1937
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.

Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
Marokfegyver ·
Mit mondjak? Mindig azt hozod, amit várok a verseidtől: sok-sok érzelmet.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: