Már nincsenek rímeim arra
Hogyan szerettelek
Mint óceán végtelen partja
Panaszom rengeteg.
Kevésbé vágyom a tested
Mély pillantás után
Úgy csalódtam Benned, hogy csak
Rág, mint szú a fán.
Nem járok ma már felétek
Magam büntetem, tudom.
Fejemben régi emlékek
Keringenek, hagyom.
Nem futok többé, ha kéred
Nem bírom adni magam.
Nem borulok soha Elébed
Szívem már hontalan.
Voltál, mint erek a vérnek
Voltál, mint kincs, nagy halom, de
Mindaz, mit gondoltam: érzek
Elsorvadt egy bús hajnalon.
130529
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
Hozzászólások
Ha-ha..
Ok, köszi!