Rohan az idő,
Múlnak az évek.
A gyermekből már felnőtt lett,
A felnőttből meg öreg.
Igyekszik a verssel a költő,
Mert őrülten rohan az idő.
Röpül az idő,
A napok percnek tűnnek.
Elmennek az emberek,
De helyükre újak jönnek.
Siess hát,te költő,
Mert gyorsan röpül az idő.
Sebesen telik az idő,
Észre sem veszed.
Elmúlik a nyár,
Helyét a tél veszi át.
Ha kihal az erdő,egyszer mégis újranő,
Mert nagyon sebesen telik az idő.
Lassan múlik az idő,
Alig bírok várni.
Hiába is nézek én,
Nem bírok már látni.
Az órámra nézek,ugyanannyi, mint az előbb,
Lassan múlik nagyon ez a nyomasztó idő.
Egy pillanatra megáll az idő,
Elkészült a versével a költő.
Mily boldogság, felszabadul a lelkem,
Holott a fekete asztalon hever rég a testem.
Lehetséges tehát, a világban, mely nyüzsgő,
Egy hosszú pillanatra mégis megáll majd az idő.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások