Az életnek élj, ne a halált sirasd
Míg veled van, addig becsüld a másikat
Életében megtalálod, ha nem is keresed
De ha késő, már csak a sírhantot leled
Adj boldogságot, keresd az életet
Ha eljő az idő, őrizd az emlékeket
Az élet túl rövid, hogy a haláltól féljünk
Jót az Istentől itt a földön kérjünk
A túlvilág ábránd, hamis jövő
Ki abban bízik, csak bután önző
Tedd széppé a jelent, ne rágódj a múlton
Haladj büszkén, és vidáman a széppé tett úton
Nem az ájtatost szereti az Isten
Nem ki térden állva, könyörögve szenved
Csak azt, ki széppé teszi a jövőt
Megveti a kétszínű, templomban térdeplőt
Tedd széppé a földet, adj szeretetet
Ne ítéld meg a boldog, szabad embereket
Nem bűn a szerelem, az ember számít
Legyints arra, ki hülyeségekkel kábít
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások