fák virágoznak, csillognak holdfényben,
Hó kristálya olvad, súgdalózó szélben.
Csillagok ezrei elrejtőznek, lassan,
Megnyilik az égbolt, közel már a hajnal.
Eljön a szép tavasz, vár ránk az új élet,
Mit mindenki kivánt, csalogat, hiv minket.
Örökkévaló szerelmet igér, s beszél,
Csábit, halkan súgja: Gyere te is, ne félj!
Sok ártatlan, rabja szerelem átkának,
Mely lelke foglya lett tavasz csalásának.
Mind megbánják végül, eladták lelküket,
Azért, kinek szive kőből teremtetett.
Sajnos ekkor késő, ütött már az óra,
Ez a sok jó embersorsára lesz hagyva.
A nap sugarai jéggé válnak nekik,
Lelkük békéjét már az ördög átveszi.
Szerelmük lángja, mely hiába gyúl nekik,
Életük naplóját, versét elégeti,
S lelkük előtt pokol kapuja megnyilk,
Az örök szenvedést hangoztatva nékik.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások