Angyal ( Távoli városok )

Több, mint egy éve már
Egy távoli városban jártam
S soha nem feledem tán,
Mert ott egy angyalt láttam.

Minden nap, míg ott voltam,
Kerestem Őt mindenhol.
Mikor rátaláltam, szólított utam,
S kézfogással búcsúzott.

Az idő csak pergett
Újabb év szaladt el.
Egy év reményben telt,
Valaha még látnom kell!

Távoli városba vitt a sors,
S Vele ismét összehozott.
Már várt rám, hisz mindent tudott.
S éreztem, szívébe fogadott.

Eljött az éjj, s tudtuk,
Másnap ismét búcsúzni kell,
Testünk-lelkünk összefonódott
S vártuk, hogy jöjjön a reggel.

Mikor az idő elérkezett,
Sajgó szívvel engedtük el
Egymást a hosszú útra,
Ketten a bizonytalanban.

Angyal! Én várok Rád!
Várok, amíg lehet.
Szívem a Tiéd már
Tartsd magadnál, ne lökd el.

/2006.05.15./