Álomvilágon túli Remény

Mivé leszek, hová leszek?
Csak őszinteséget kértem.
Az Álmokon túl is létezem;
Jól ismersz Te engemet.

Mivé leszek, hová leszek?
Nem adtad meg, amit kértem.
Így hogy létezzek?
A hazugságnak ára van, érzem.

Mivé leszek, hová leszek?
Hagyj egyedül engem!
Meg lett átkozva lelkem,
szívem nem bírta - darabokra tört el.

Mivé leszek, hová leszek?
Bocsáss meg Kedvesem
nekem, ki az Álmokban is létezem,
s mindenen át szeretlek!

Mivé leszek, hová leszek?
Nagyot hazudtam én Neked!
Nem is tudom, miért tettem!?
Mindent megbántam, hidd el!

Mivé leszek, hová leszek?
Nélküled nem létezem.
Csak tengődöm és elveszek.
Kérlek bocsáss meg nekem!

Női voltom valós, de
mögötte álarc bujkál
Nem tudom, tudod-e, vagy sem;
Ne nézz rám olyan bután!

Az vagyok, aki vagyok!
Lehetek "utcasarkok rongya".
Csak bocsáss meg nekem, s
ne légy velem goromba!

Ha álarcom levetem,
Te örökké meggyűlölsz.
Én meg zokogva minden
bűnömért bűnhődöm.

Az Álmokban, és azokon túl
a valóságban is látsz.
Ha elhagysz, összetörik
bennem egy Kis Világ.

De ezt is vállalom,
ha ezen múlik boldogságod
hagyj el, de őszintén tedd,
és ne minden áron!

Ha majd kinyitod a szemed
meglátod a fényt;
Én csak bízom benne,
hogy ez lesz az Álmokon túli Remény.

/2005. április 24./