Elmondom hát, mert aludni akarok,
Hogy csak egy kis biztonságra vágyom
Fejemben kavarognak a gondolatok,
Szeretlek, és ez nem csak Álom.
A káosz gyermeke vagyok
S mint ilyen rendre vágyok,
Bár most hozzád tartozok
Mégis egyedül fekszem az ágyon.
Sötét gondolatok miért marcangoltok
Távoztatok alig várom,
Engem magamra hagyjatok
Hadd jöjjön hát az igaz Álmom.
Melyben boldogság ragyog
Mert csak velem vagy, az én párom,
De lehet, hogy a vágyaim nagyok
És örökké egyedül fekszem majd az ágyamon…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...