Álomban élem napjaim, egy nyugodt világ tengerén
Hiába kiáltanám szavaim, nem hallanád se te, se én
Nem háborog a tenger, lágyan ringat a hullám
Nincs nálam fegyver, a cápának se kell a hullám
Egészen eddig élveztem, hogy egyedül irányíthattam
Sosem kellett kérdeznem, bármikor irányt válthattam
Viszont ezt már unom, szeretnék már egy kapitányt
Szokatlan tudom, de örömmel adnám át a kormányt
Belefáradtam ebbe, nem bírja tovább a lelkem
Álmomban sosincs benne, hogy merre kéne mennem
De talán ha kinyitom a szemem, rám néz egy kapitány
S gyönyörűen kimondja nevem, egy valódi sellőlány
2008.03.29
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások