Álmok völgyében járva az idő lassan elsodor,
Azt hisszük, már nem jön el, de mégis titkon széttipor.
Rózsaszin felhők szállnak el gyanútlan fejem felett,
Szürke füstben elhomályosul, mind, mi még jó lehet.
Csodálatos, szép szivárvány kristályosan felragyog,
Szinlelt szépségétől talán elfelejtem, ki vagyok.
Nincs erőm, hogy ellenálljak hazug csábitásának
Az Álmok völgyében, ember, búcsút inthet vágyának.
Mindent megkapsz, ami nem kell. Elhiszed, hogy boldog vagy.
Elcsábit a szörnyű varázs, többé soha el nem hagy!
Rémálommá vált pihenőd lassan, titokban megöl,
Vérző szivedet látván is az, mégis tovább gyötör.
Szabadulni nem lehet az ördögi szivárványtól,
Feketén ragyog a Hold, régi boldogságot gyászol.
Elködösül mindaz, miben jó ember örömet lel,
S szörnyű bánat leplében a halál végül átölel.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások