Mint könnyű, nyári szél,
Úgy jöttél, alig vettem észre.
Ifjú szívem életre kél,
S magával ránt a mélybe.
Megáll a Föld egy pillanatra,
Én mégis úgy érzem, forog,
Képtelen, bolond, fájó szeszély:
Megszáll, ha Veled vagyok.
Te ölelsz, s én átölellek,
Örökké erről álmodom.
Tudom, majd fáj az ébredés:
Nem ébredek a karodon.
Ó, édes, szelíd álom!
Ó, könyörtelen ébredés!
Szeress: hidd el, csak erre vágyom,
Múló ábránd nekem már kevés!
Szeressen egy szív, ha sosem
szerették viszont?!
Ki hallgat meg, kinek mondjam el?
Mért érzem azt , hogy karom csak
Boldogság-illatú füstöt ölel?
A füst elszáll, álmom megmarad,
Ó, pedig tudom, nem lehet enyém.
Álmom már másról álmodik,
A füst hiába száll felém.
Ó, úgy akarlak, én naiv!
Kétségbeesett-reménytelen,
Hogy reméljek egy reményt,
Ha nem szeret senki sem...?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
mielőtt felraktam, mert valahogy nem tetszett!
Köszi a segítséget, még majd megpróbálom :grinning: !
Majdcsak fejlődök ;)
Szép a versed és írj szabadon. Az első szó a legszebb és az a Tiéd. Várjuk a következő versedet.
Már jön a következő!