Félj, rettegj a sötéttől,
Mert felemészt belülről
Szíved tépi éles karma
Lelked rágja hegyes foga
Szívedbe markol ördögi marok
Lelked láncra veri sátáni hatalom
Testednek falából kitörni nem tudsz,
Halál elől elfutni nem fogsz
Várod őt, a Nagy Kaszást
Kívánod őt, a Halált magát
Vársz egy sépadt halhatatlant,
Ki véred veszi éj lepel alatt
Megfogni nem tudod, látni nem látod,
Mégis tudod, ő talán a barátod
Barát vagy ellenség, nem tudod még
Életed csak vele lehetne szép
Eljön érted, magával visz?
Lassan már nem tudod, miben higyj
Vörös köd száll le szemed színére
Vérszínű lesz két szemed írisze
Sugárzóan gyönyörű éjjeli alak
Véredet neki önszántadból adtad
Elfogadta persze, éhes volt a lelke
Azóta őt táplálom, éjjelről éjjelre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások