A szerelem fáj.

Az élet úgy döntött, hogy el kell menned, megszakad a szívem, úgy fáj, de a szerelem, mint érzés már nem volt benned.
Sokat vitáztunk ezért így kellett döntened.

Gyönyörű szemed nem nézhetem már, nem csókolhatlak, és nem ölelhetlek többet, elhagytál.

Néha riadtan ébredek és sírni kezdek. Tudom mi már csak a múlt vagyunk, de én még mindig
ugyanúgy, olyan őrülten szeretlek.

Rossz érzés tudni, hogy a szemembe hazudtál. Megígérted, hogy nem hagysz el SOHA, de te felelőtlenül, mint egy használt zsepit eldobtál.

Úgy fáj, de tudom, ennél már csak jobb lehet. Átvertél, s én bíztam benned. Mostantól, csak anyának fogom elhinni, ha azt mondja, hogy szeret!