Az éjszaka leple alatt
Egy alak sírdogál,
Térdel egy kopár fa alatt,
És társa a magány.
A könnyei sűrűn hullnak,
Melyeket a föld beszív,
Csillognak a fájdalomtól,
Mely oka egy vérző szív.
Ezt a vérző szívet pedig
Mindenki csak sebzi,
Arra hogy begyógyíthatnák,
Nem, nem gondol senki.
A könnycseppek szomorúak,
Mert nem találkoznak,
Nem foghatják egymás kezét,
S nem lehetnek vidámak.
Hisz az élet ily kegyetlen,
Társa a szomorúság,
Fájdalom marta sebek,
S emberi gyarlóság…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
nyuszifül ·
ez nagyon megható volt...tetszett