Állt, állt, álmosan és szürkén
városunk, keblén mi magunk.
Csendben és bágyadtan ültél.
Az ég sötét, vagy mi vagyunk?
A kis várost nagy köd fedte,
elrejtőzött a láthatár.
Elrejtőzhetsz te is benne,
és csak a Nap lel meg talán
Köd van a szívedben, érted?
A napfény pedig én vagyok.
Segítségre van szükséged,
de csak szerelmet adhatok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?